Vicces okosság

Egyrészt nekem is nagyon tetszik (sokféle értelmezése lehet :)), másrészt annyi mindenkinek tetszett Facebookon (lájkolták), hogy muszáj itt is megörökítenem:

Mi, nők angyalok vagyunk, és ha valaki eltöri a szárnyunkat, egyszerűen csak továbbrepülünk....egy seprűn. 

Az angol fordításért nem vállalok felelősséget:

We, women are angels, and if somebody breaks our wings, we just fly away...on our broom.

The TruTh

Life isn't about waiting for the storm to pass,it's about learning to dance in the rain...

Dancing in the rain,
my two best friends.


The rain is pouring down,
the sky is crying.


The thunder is crackling,
the sky is screaming.


The lightning is flashing,
the sky is bleeding.

Dancing in the rain,
my two best friends,
and I? I conceal a tear.

Legjobb hét _ráadás

A hétvége volt a legjobb, felejthetetlen: Amszterdam.
A nyári akciónak hála a Brüsszel-AMS vonatjegy oda-vissza potom 29€-ba került. 10körül indultunk szombaton, 1kor érkeztünk meg. Beszereztünk egy térképet (automatából...LOL), és irány a belváros.

Betértünk a szexmúzeumba, ami szerintem ár-érték arányban nem rossz.  A Rembrandt tértől nem messze vettünk 1-1 heringes szendvicset, ami egyszerűen isteni finom volt (már aki szereti a nyers halat), meg tudnám enni minden nap.

Sétálgattunk, beszélgettünk pár helyivel (a ruhaboltos ,,pár" örök emlék marad :P), és vesztünkre befizettünk egy 1órás baromi unalmas csatorna túrára.
Nagyon sok legénybúcsús és néhány lánybúcsús társaságot is láttunk. Az ő hajóik valahogy vidámabbnak tűntek, át is vágyódtunk hozzájuk :)
Találkoztunk egy ismerős ismerősével, aki már 4éve kint él, ő vezetett minket körbe a piros lámpás negyedben és ismertette meg velünk a CoffeShop(oka)t.

Mivel nem volt szállásunk (spórolás és buli), így hajnalig különböző bulikat látogattunk, de 5órakkor minden bezár. Szerencsére ilyenkor a nap már felkelt, alkalmi ismerőseink (Peter és Jacques) megmutatták nekünk a várost, és azt kell mondanom, hogy AMS hajnalban a legszebb...varázslatos. Végre nincs megtömve turistákkal, béke és nyugalom van.

Jártunk még a tengernél is, de elég kókadtak voltunk (1-2óra alvás után nem csoda...)

Este 2vonatot is töröltek, így 3órás állomáson csövelés után indultunk vissza Brüsszelbe, 11és12 óra között hazaérkezve. Ezt a 7végét egész héten nem sikerült kipihenni, de emlékezetes lesz az tuti:

Legjobb hét II/II

Pénteken mindketten elutaztunk Dinantba. Már korábban is el akartam menni, és nem csalódtam: gyönyörűséges ékszerdoboz. A hídon egy-egy országot jellemző saxofonok vannak (Magyarországos nem volt, nem értettük miért..), tisztelegve a város híres szülötte Adolphe Sax előtt.

Egy gyors ebéd után megnéztük a Notre DAme-t, ami engem lenyűgözött. Általában nme szeretem a templomokat, vagy mondjuk inkább azt, hogy nem érdekelnek. Ez viszont elvarázsolt. Szürke kőből épült az egész színes üvegablakokkal. Szinte éreztem a történelmet (1200-as években építették újra, amikor az aláhulló kövek maguk alá temették).

A Citadellából elképesztő a kilátás. Itt csak csoportokban lehet körbemenni, amit mi hamar meguntuk, mert túl sokat beszélt franciául az idegenvezető, így inkább sétálgattunk és a játszótéren ütöttük el az időt. Egyébként meglepően szép időnk volt. Felmásztunk még a Grotte La Mervielleuse-höz, de amikor megtudtuk, hoyg ez egy kvázi cseppkőbralang, ahol 2órás vezetett túrára lehet menni, akkor inkább vettünk egy-egy hideg barna sört és leültünk :)

Dinant

Még átvonatoztunk NAmurbe, de ott már ,,csak" egy mexikói vacsorára futotta az erőnkből. Elfáradtunk na...és még előttünk állt a hétvége :)

Legjobb hét_I/II

A múlt hét volt az ittlétem legjobb hete. Meglátogatott az egyik legjobb barátnőm és majdnem egy hetet maradt.
Kedden érkezett, a katasztrofális hétfői napom után. Este miközben kipletykáltuk magunkat (volt miről....khm-khm) főztem a srácoknak kapros zöldbablevest, lepcsánkát (ami palacsintának indult, de nem volt se daraboló, se sajtreszelő, ez is megérne egy külön bejegyzést :), aszúban áztatott szőlőt.
Szerdán Edina elutazott Brugge-be, miközben én dolgoztam, illetve dolgoztam volna ha nem kapok el valami bacit vagy vírust vagy mittoménmit, ami a földhöz vágott, de erről már írtam. Ebéd körül haza is jöttem és magamba döntöttem pár Neocitránt és lefeküdtem aludni. Szerencsére estére jobban voltam, ki is mentünk a lakótársakkal a Chatlen-re pár órát.
Csütörtökön Brüsszel volt soron, délután én is csatlakoztam Edinához és lejártuk a lábunk,

 fotózgattunk, sülkrumplit ettünk,

és kimentünk az Atomiumhoz, hogy megnézzük milyen este kivilágítva. Vettem a piacon egy gyönyörű ananászt, azt vittük ki és vettünk hozzá pezsgőt. Én nem tudom milyen ananász volt az, de miközben ettük borzasztóan csípett, de 3 nagyobb szelet után konkrétan véresre csípte a nyelvem. Vérzett.
Hát lehet mi voltunk már nagyon fáradtak és alig vártuk, hogy besötétedjen, de semmi extra:

Nem tudom mi lehetett az Atomium környékén ebben az időben, mert miközben feküdtünk a fűben rajzottak a 14-16éves srácok. Alig győztük elhessegetni őket. Az egyik megajándékozott minket egy gyöngyszemmel. A 2.csapatnál már meguntuk és magyarul válaszoltunk nekik, gondoltuk így hamar leesik nekik, hogy felesleges vesződni, így hangzott el a következő beszélgetés:
srác: ,,What's your name?"
én (kissé idegesen) : ,,Nem mindegy?"
srác (lelkesen) : ,,Amida?"

Helyzetjelentés a munka frontjáról

Május 22.én érkeztem Brüsszelbe. Másnap kezdtem az Európai Parlamentben, mint gyakornok. A szerződésem július 15.ig szólt.
Az elején nagyon megrémültem. Minden új volt, úgy éreztem, hogy semmit nem tudok és egy kis hibával is nagy károkat okozhatok. Nagyon jó csapatba kerültem, jó emberek közé (főnök és 2 asszisztense). Mindig egyenrangú félként, csapattagként kezeltek. Mindhármuktól lehet tanulni, a főnök pedig abszolút az az ember, akire fel lehet nézni. Szakmailag és emberileg is.
A kezdeti ijedtség azért megszűnt, és sok mindent már látok, átlátok, de még mindig úgy érzem, hogy semmit nem tudok :).De ez van, ha az ember ugrál ide-oda és folyton új területen kezd dolgozni. Mindig a nulláról kell kezdeni, ami nem könnyű...lelkileg sem.
Jártam ülésekre, kapcsolatba kerültem érdekes és kevésbé érdekes témákkal is (online szerencsejáték  szabályozás, gyógynövények, európai mozik digitalizálásának kihívásai, közbeszerzés, ésatöbbi), archiváltam és rendet raktam az irodában.
Teltek a napok, hetek néha több, néha kevesebb munkával. Közben pedig agyaltam, hogy hogyan tovább, merre megy az utam.
Pár héttel ezelőtt döntésre jutottam, és olyan tisztán láttam magam előtt, hogy merre szeretnék tovább menni, mit akarok, mint nagyon régóta nem. ÉS ez olyan jó volt. Mindehhez pedig támogatást és bizalmat is kaptam, ami nagyon jól esett.
Úgy döntöttem, hogy nem megyek most ki a világ végére (vagy közepére) megváltani a világot. Lehet eljön ez az idő is, de nem most lesz. Egyenlőre jó helyen vagyok itt.Vagyis maradok :), december végéig meghosszabbítottuk a szerződésemet.
A cél, hogy átkerüljek egy másik bizottságba, ami sokkal közelebb áll hozzám, vagy találjak egy NGO-t. Szeretném tökéletesíteni az angolt és megtanulni franciául. Azt hiszem ezek elég célok az idei évre :)

Je veux

Aktuális kedvenc...ritmus, hangulat, mondanivaló, francia nyelv, érzések amiket kivált...imádom:

Je veux

Donnez-moi une suite au Ritz, je n'en veux pas
Des bijoux de chez Chanel, je n'en veux pas
Donnez-moi une limousine, j'en ferais quoi ?
Offrez-moi du personnel, j'en ferais quoi ?
Un manoir à Neufchatel, ce n'est pas pour moi
Offrez-moi la Tour Eiffel, j'en ferais quoi ?

Je veux de l'amour, de la joie, de la bonne humeur
Ce n'est pas votre argent qui fera mon bonheur
Moi je veux crever la main sur le coeur
Allons ensemble, découvrir ma liberté
Oubliez donc tous vos clichés
Bienvenue dans ma réalité

J'en ai marre de vos bonnes manières, c'est trop pour moi
Moi je mange avec les mains et je suis comme ça
Je parle fort et je suis franche, excusez-moi
Finie l'hypocrisie, moi je me casse de là
J'en ai marre des langues de bois
Regardez-moi, de toute manière je vous en veux pas et je suis comme ça !

Je veux de l'amour, de la joie, de la bonne humeur
Ce n'est pas votre argent qui fera mon bonheur
Moi je veux crever la main sur le coeur
Allons ensemble, découvrir ma liberté
Oubliez donc tous vos clichés
Bienvenue dans ma réalité

Angol verzió: I want

Give me a suite at the Ritz hotel, I don't want that
Chanel's jewellery, I don't want that
Give me a limo, what would I do with it?
Offer me staff, what would I do with it?
A mansion in Neufchatel, it's not for me
Offer me the Eiffel tower, what would I do with it?

I want love, joy, good spirit
It's not your money that will make me happy
I want to die with a hand on my heart
Let's go together, let's discover my freedom,
Forget all your prejudice, welcome to my reality

I'm fed up with your good manners, it's too much for me
I eat with my hands, I'm like that
I speak loud and I'm direct, sorry
Let's end the hypocrisy, I'm out of it
I'm tired of double-talks
Look at me, I'm not even mad at you, I'm just like that

I want love, joy, good spirit
It's not your money that will make me happy
I want to die with a hand on my heart
Let's go together, let's discover my freedom,
Forget all your prejudice, welcome to my reality

http://lyricstranslate.com

http://lyricstranslate.com

Itt van az ősz, itt van újra...

...de nem mondanám, hogy szép, mint mindig..
Merthogy Brüsszelben ősz van, bameg. Ma konkrétan július 14.én kabátban és sálban jöttem dolgozni, és nem volt melegem.

Nyarat akarok, lebarnulni (neadjisten picit leégni), feküdni a vízparton apró bikiniben, jéghideg citromos-mentás ásványvizet inni, görögdinnyét enni, rövid nyári rucikat felvenni és nem szétfagyni.

Egyébként van pár téma a nyavalygásomon kívül is, amiről írni szeretnék, úgymint:
- munka és utolsó napok, de nemsokára ugyanitt
- múlt hét a felejthetetlen amszterdami hétvégével Edinával
- ésatöbbi

That's sucks...

Kutyául érzem magam. Fáj a torkom, szerintem lázam is volt/van...brühühühü....Nem is érdekelne az egész, de pont most érkezett az egyik legjobb barátnőm, és minimum így kellene érezni magunkat:

Helyette olyan voltam reggel pl., mint egy reumás csiga. Vagy még attól is rosszabb....most már kicsit jobb, telenyomtam magam Neocitrannal, citrommal. Remélem gyorsan helyrejövök.

I'm dangerous, especially for myself...

Ez a nap egy katasztrófa volt...

A reggel egy szép kis gyomrossal indult, de hát az én hibám, kell nekem kötekednem. Történt ugyanis, hogy amióta itt vagyok Brüsszelben, cirka másfél hónapja tömegközlekedéssel utazok. Kiváltottam a fényképes kártyát, és akartam is rá havi bérletet tölteni, de amikor láttam, hogy mennyire ellenőriznek (a másfél hónap alatt 1ellenőrrel találkoztam, pedig átlag napi 2szer közlekedek), úgy döntöttem, hoyg spórolok. Így kb. egy tízes gyűjtőt használtam el, amikor muszáj volt a beengedőkapuknál.
Ma reggel épp elértem a villamost, amikor is a második állomásnál láttam, hogy ellenőrök készülnek felszállni, pont ott ahol állok. Na, akkor gondoltam leszállok, erre az ellenőr megállított, gondolom az arcomra volt írva, hogy csaló. ÉS ez még semmi, venném elő a kártyát (majd bemondom, hogy elfelejtettem lehúzni, vagy lehúztam, de rossz volt a gép), de nem találtam, biztos a másik táskámban hagytam. NA itt már nem volt mese, megbüntettek...Tanulság: ne csaljon, aki nem tud hazudni és minden az arcára van írva. Ja, az már csak hab a tortán, hogy mégis nálam volt a kártya, csak nem a szokásos helyén, hanem a táska alján...igen, a feneketlen női táskák.
A nap többi része viszonylag eseménytelenül telt egy ilyen indítás után.
Délután bevásároltam a Lidlben és tömött szatyorral, ami miatt majd leszakadt a vállam, sétáltam át az úton, amikor (mint a filmekben) a vászonszatyor alja kettészakadt, konkrétan kinyílt a zebra közepén.Szerencsére az emberek kedvesek voltak, rögtön kapdosták fel a dolgokat, mert 3-4 dolog a földön landolt, a többi tartalom valamiért bennmaradt. Így a lyukas szatyorral, benne az 5kg cuccal és még a 3-4 dologgal a kezemben visszatolattam, mindent lepakoltam a földre és a szoknyámban guggoltam a fekete negyed közepén, arra gondolva, hoyg ezt már tényleg nem hiszem el. Egy arra járó férfi kerített nekem szatyrokat a boltból, mert én moccanni sem tudtam semerre.
Ezután még bemerészkedtem a Body Shopba egy testápolóért, majd egy 5-6 üzlettel mellette lévő bizsuboltba tértem be. Éppen válogatok, amikor a BS-os eladó csajszi jön be utánam az üzletbe, hogy otthagytam a bankkártyámat fizetés után. ÉS még mondják azt, hogy az emberek nem kedvesek :)
Szerintem az aurám ragadhatott át a pénztárosra, mert miközben fizettem  akkorát tüsszentett, hogy kiesett a kezéből a kalap, amit éppen megvenni szándékoztam, majd pont akkor hajolt le, amikor a pénztárgép tálcája kilőtt, jól megütve őt. Ezek után még rámszólt, hogy nehogy otthagyjam a bankkártyámat...szerintem már villogott a hülye felirat a homlokomon. :-D
Szerencsére az esti vacsorát elhalasztottuk, így holnap főzök csak a fiúknak, de szerintem jobban is járt mindenki. Ők, én és a világmindenség is.

Sűrítmény

Most jöjjön egy nagy bejegyzés kavalkád az eddig kimaradt dolgokról:

Böjte Csaba: idén megkapta az Európai Polgár díjat, és ennek apropóján járt Brüsszelben 2hete. Volt vele egy beszélgetés a Magyar Kulturális Intézetben, ami számomra hatalmas élmény volt. Azt éreztem utána, hogy könnyű vagyok, boldog, és ha már csak ezért az estéért jutottam el ide, akkor már megérte. Az én szememben ő egy nagy ember. Hihetetlenül szerény és a szó legjobb értelmében vett egyszerű. Egy külön bejegyzést akartam neki szentelni, de csak húztam-halasztottam, mert éreztem, hogy nem tudom átadni, leírni azokat a dolgokat, amiket mondott. Főleg a szeretetről beszélt, és rájöttem, hogy miben rejlik a nagyszerűsége: nem ítélkezik az emberek felett, valóban a színtiszta szeretetet sugározza. Egész este elhallgattam volna.

Munka: közeledik a vége, és egész jól alakulnak a dolgok. Rengeteg magyar rendezvény volt az utóbbi napokban, így a soros elnökség záróakkordjaként. Az utóbbi napokban annyi lángost ettem, mint otthon 1év alatt sem. :) Főztem a kollegáknak és a főnöknek sváb ételt, ami állítólag ízlett nekik :-P

Szórakozás: az utóbbi napokban ebből sem volt hiány. Baráti sörözések (nem, nem írtam el, valóban sört iszok, kezdek megbarátkozni vele), beszélgetések, vacsorák. Egyre több embert ismerek, és megismertem néhány nagyon kedves embert, akikkel jól érzem magam. Az első hetekben azért ez hiányzott.
Mini Europa: külön bejegyzést sem érdemel, mert nem nagy szám. Az Atomium mellett van, és még szerencse, hogy ,,VIP"jeggyel tudtunk bemenni, mert a 13€-s belépőt sajnáltam volna rá. Nem rossz, de nem ér annyit. Ami felett a mai napig nem tudok napirendre térni, az az, hogy Magyarországról a Széchényi-fürdő-t lehet megtekinteni makett formájában. Tényleg ez a legszebb/legjellemzőbb épületünk????Na ne már!
Azért néhány kép:

kedvenc

íme a mi nevezetességünk..

Lift

Nem szeretem a lifteket. HA tömve vannak olyanok, mint egy mini metro. Mindneki a másik intim szférájában áll, miközben zavartan pislog plafonra, földre, kapcsológombra. Még ablak sincs, amin ki lehetne bámulni. Éppen ezért a lépcsőt preferálom, de itt a 15 emeletből a 12.en vagyunk. (és még nem tudom hol a lépcső, ilyen helyeken azt jól eldugják).
Tegnap például hárman voltunk a liftben, amikor elindultunk és kiírta, hogy 20. emelet (ismétlem: 15emeletes az épület). A mellettem álló fekete bőrű úriember majdnem elkezdett pánikolni, én furcsán néztem, hogy wtf...de szerencsére rögtön megjavult a dolog.
Egyszer szorultam be a liftbe az előző munkahelyemen. Szerencsére ,,csak" az első és második emelet között állt meg, így annyira nem izgultam, gondoltam túl nagyot nem eshetek. Bár amikor a liftszerelő megérkezett és hallottam, hogy közli, hogy nincs is senki beragadva, mivel 2lift volt egymás mellett és ő a másikat nézte, akkor kicsit elfogott a pánik, és kiabáltam neki, hogy ,,Itt vagyok a qva életbe!" (a mondat második felét csak fejben ordítoztam természetesen :))

P.S.: és mi van, ha tényleg van valami titkos emelet a 20.on, ahova egy titkos számsor bepötyögésével lehet feljutni, amit mi véletlenül beütöttünk??Hm....