Első hét eseményei

Sikerült egy nem túl szokványos hétbe csöppennem, kellemesen telt az első hét.

Munka: első körben egy archiválási, rendszerezési feladatot kaptam, ami azért jó, mert legalább feltérképezhetem mivel foglalkoztak eddig. Ezen kívül besegítek az éppen futó ügyekbe. A napot általában nem kezdjük túl korán, viszont sokáig bent vagyunk. Eddig kétszer kerültem olyan helyzetbe, ami pitiáner feladatnak tűnik, mégis szükség volt a talpraesettségre. Először egy fényképezőgépet kellett levinnem a terembe, ami azért nem nagy feladat, de ezt nehezítette: oda és vissza kellett találnom (ami itt nem kis kihívás), és a fényképezőgép nem volt azon a helyen ahol mondták….telefonálni nem tudtam, visszamenni és elmondani a szituációt, majd újra visszajönni nem túl hatékony, így gyorsan szereztem egy gépet egy másik irodából…kedvesek voltak, mert életükben nem láttak, mégis a kezembe nyomtak egy több százezres gépet. Másik ilyen eset az volt, amikor a főnök megkért, hogy fénymásoljak pár dolgot, ami nem egy komoly munkatevékenység, kivéve ha a nyomtató nem akar együttműködni :-)..úgy döntöttem, hogy én bizony nem megyek vissza amíg nem sikerül nyomtatni, nem fog ki rajtam, így volt ott minden: beragadt papír kiráncigálása, minden lehetséges fedél kinyitogatása, áramtalanítás, minden gomb megnyomása…fogalmam sincs hogy mi segített, de a lényeg, hogy sikerült teljesíteni a projektet :-)Kedden a főnöknél vacsoráztunk. Most költöztek új lakásba, így összekötöttük a kellemeset a hasznossal: bútorszerelés + evés/ivás. Csütörtökön ezt ismételtük meg az egyik kolléganőmnél, kellemes esték voltak.

Albérlet: az az igazság, hogy bajban vagyok. Költözni szeretnék, de nem tudom hova, és félő, hogy a kifizetett x eurot nem kapom vissza. A problémáim: kosz (erre megoldás elvileg lesz, mégpedig takarítónő formájában, akire nekem nincsen kedvem plusz összegeket kifizetni…mi is meg tudnánk csinálni), cigiszag (jó kis tanulság számomra, hogy többet nem megyek olyan albérletbe, ahol cigiztek/nek, vagy legalábbis nem lesznek illúzióim. A szellőztetés kérem NEM tünteti el a szagokat), elég messze van, és ne m szeretek ,,hazamenni”. A német lány ma költözik ki, az olasz srác nagyon ritkán van otthon, ha még ott lakik egyáltalán, az egyik belga tanul vagy a TV előtt ül, a másik pedig folyton a barátnőjével lóg. Nincsen kivel beszélgetni, nincsen kihez szólni…Hogy ne legyek igazságtalan összeszedem az előnyeit is: saját szoba (ami kicsi és kint van a szekrény), közel van a metro, és igazból legnagyobb előnye az ára. Meglátjuk mi lesz…..

Hétvége: szombaton fél12ig aludtam, ami nem egy lényeges információ, engem mégis megdöbbentett, mert szerintem középiskolás koromban aludtam ilyen sokáig magamtól utoljára.  Utána elmentem kicsit szétnézni. Voltam a Sablon-on, ami egy központi tér és hétvégente régiségvásár van (ékszerek, evőeszközök, képek, kacatok :-))Nekem ez a medál volt a kedvencem:

Megvolt a kötelező Manneken Pis is, amin teljesen elképedtem. Úgy találtam meg, hogy láttam a tömeget előtte, na gondoltam megvagy, itt lesz…és megpillantottam a kb 40cm magas meztelen kissrácot, aki fogja a p**ét és pisil….tényleg ez a nagy szám????????? Nem értem komolyan. Állítólag van pisilő kislány és kutya is, úgyhogy van még mit felfedezni :-).

Ez után az élmény után vettem egy waffelt, ami isteni finom, minden nap tudnék enni belőle, majd leültem a téren éppen most futó Jazz Festiválra. Valamiért egy francia lány átült hozzám, és beszélgettünk volna, ha tudott volna angolul…ehh ezek a franciák…

Nekem eddig ez a hely a kedvencem, nagyon tetszett, véletlenül keveredtem ide. Kicsik-nagyok görkoriznak/deszkáznak, miközben süt a nap, a színes graffitik felvidítanak…mindez egy patináns templom szomszédságában:

Konyha: főleg a francia konyha (nem véletlenül) jellemző itt, és persze édessééééééég, waffel, kerek csokoládé, szögletes csokoládé.....a waffel isteni, minden nap tudnék enni.

 A városnézés közben szereztem egy társat, az ő neve Maloon lett :-P:

Szombat este egy dupla szülinapi házibuliban voltam a magyar társasággal, ahol nagyon sokan megjelentek. Kicsi a világ3: szintén itt dolgozik egy csajszi, akivel egy középiskolába/koliba jártam. A buli jól sikerült, bár inkább iszogatós, beszélgetős volt, nem táncoltunk vagy mentünk el discoba. A vasárnap pihenéssel telt, és még mindig agyalok a hosszú hétvégés programon…valaki nem akar kijönni hozzám? :-)